Fontos: Ez az oldal tájékoztató jellegű és nem minősül jogi tanácsadásnak. A felnőttképzési szabályozás folyamatosan változik – konkrét esetekben kérj jogi szakvéleményt vagy konzultálj az illetékes hatósággal.
A legfontosabb kérdések
Felnőttképzési jog gyorstalpaló
Minden, amit a 2013. évi LXXVII. törvényről és a 11/2020. Korm. rendeletről tudni kell
1 Mi a felnőttképzés fogalma a törvény szerint?
A 2013. évi LXXVII. törvény szerint felnőttképzés: a résztvevő foglalkoztathatóságának megőrzése, fejlesztése, a munkához jutás elősegítése, a vállalkozóvá válás és a személyiségfejlesztés céljából szervezett képzés. A törvény hatálya alá tartozik minden 16. életévét betöltött személyre irányuló, szervezett formában zajló képzési tevékenység.
2 Melyik jogszabály szabályozza a felnőttképzést Magyarországon?
Az alapjogszabály a 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről (rövidítve: Fktv.). A részletes végrehajtási szabályokat a 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet határozza meg. A 2020-as reform alapjaiban megváltoztatta a rendszert: megszűnt az OKJ, és életbe lépett az SKKK.
3 Kire vonatkozik a felnőttképzési törvény?
Minden olyan szervezetre, amely felnőttképzési tevékenységet folytat Magyarország területén: cégek, egyesületek, alapítványok, egyéni vállalkozók egyaránt. A törvény hatálya alá tartozik minden 16. életévét betöltött személy szervezett képzése – függetlenül attól, hogy a képzés díjmentes vagy díjköteles.
4 Mi a különbség engedélyköteles és bejelentésköteles képzés között?
Engedélyköteles: hatósági engedély szükséges – SKKK képesítésre felkészítő képzések és bizonyos egyéb államilag elismert képzések. Bejelentésköteles: elegendő a hatóságnál bejelenteni – az egyéb felnőttképzési tevékenységek (nyelvi, általános célú képzések). Az engedélyköteles képzésnél magasabbak a személyi és tárgyi feltételek.
5 Hogyan lehet felnőttképzési engedélyt szerezni?
Az engedélykérelmet a Pest Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályánál kell benyújtani. Szükséges dokumentumok: intézményi feltételek igazolása (helyszín, eszközök), személyi feltételek (oktatók végzettsége), képzési program. Az engedélyezési eljárás legfeljebb 60 napig tarthat.
6 Mi a FAR és mire kötelező használni?
A FAR (Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer) az állami elektronikus nyilvántartó rendszer. Minden felnőttképzést folytató szervezetnek kötelező a képzéseket, résztvevőket, szerződéseket és elvégzett képzések adatait a FAR-ban rögzíteni. A nem megfelelő adatszolgáltatás bírságot vonhat maga után.
7 Milyen típusú képzések léteznek a törvény szerint?
A törvény három fő típust különböztet meg: 1. Szakmai képzés – SKKK-ban szereplő képesítésre felkészítő; 2. Nyelvi képzés – idegen nyelv elsajátítása; 3. Általános célú képzés – személyiségfejlesztés, életminőség javítása, pl. digitális alapkészségek. Az engedélyezési/bejelentési kötelezettség típusonként eltér.
8 Mi az SKKK rendszer és miben különbözik az OKJ-tól?
Az SKKK (Szakmai Képesítési és Képzési Keretrendszer) 2020-tól váltotta fel az OKJ-t. Az SKKK rugalmasabb, moduláris rendszer: a képesítések ágazatonként szerveződnek, és jobban igazodnak a munkaerőpiaci igényekhez. Az OKJ-s képzések 2020. december 31-én megszűntek, de az OKJ-s bizonyítványok érvényesek maradtak.
9 Mikor kötelező képzési szerződést kötni?
A törvény által szabályozott felnőttképzési tevékenység esetén mindig kötelező írásban képzési szerződést kötni a képző és a résztvevő között – a képzés megkezdése előtt. A szóbeli megállapodás nem elegendő. A szerződés kötelező tartalmi elemeit a törvény határozza meg.
10 Milyen kötelező elemeket tartalmazzon a képzési szerződés?
Kötelező elemek: felek adatai; képzés megnevezése és programkódja; képzési idő, helyszín és ütemezés; díj és fizetési feltételek; értékelés módja és vizsga; elállás és felmondás feltételei; a résztvevő és képző jogai és kötelezettségei. Ezek hiánya a szerződés érvénytelenségét okozhatja.
11 Ki az illetékes hatóság a felnőttképzés területén?
A Pest Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya az országos illetékességű hatóság az engedélyezés, nyilvántartás és ellenőrzés terén. A hatóság az eljárásokat elektronikusan is intézi. Korábbi nevén: Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztálya.
12 Milyen szankciókat alkalmazhat a hatóság jogsértés esetén?
A hatóság alkalmazhat: közigazgatási bírságot (legfeljebb 10 millió Ft), engedély visszavonást, tevékenység megtiltását, valamint kötelezést a jogsértés megszüntetésére. Ismételt jogsértés esetén a bírság megduplázható. Súlyos esetben a képző törlésre kerülhet a nyilvántartásból.
13 Milyen ellenőrzési jogkörei vannak a hatóságnak?
A hatóság jogosult: helyszíni ellenőrzésre; iratbetekintésre (szerződések, naplók, igazolások); nyilatkozattételre kötelezésre; FAR-adatok valódiságának ellenőrzésére; képzési dokumentáció vizsgálatára. Az ellenőrzés bejelentés nélkül is tartható.
14 Milyen tevékenységekre NEM vonatkozik a felnőttképzési törvény?
Nem hatálya alá tartozik: köznevelés és felsőoktatás; szakképzés (az Szkt. hatálya alá esik); egészségügyi és szociális területen külön jogszabályban szabályozott képzések; sportolók edzése; vallási célú képzés; pártok belső képzései. Ezekre más jogszabályok vonatkoznak.
15 Hogyan kell igazolni a képzés elvégzését?
Tanúsítvány adható ki a képzésben való részvételről és a megszerzett kompetenciákról (SKKK-s képesítésnél). Bizonyítvány állami vizsgán szerzett képesítésről állítható ki. Az igazolás kötelező mintáját jogszabály határozza meg. A dokumentumokat a képző 5 évig köteles megőrizni.
16 Mi a helyzet az online és e-learning képzésekkel?
Az e-learning és online képzések ugyanúgy a felnőttképzési törvény hatálya alá eshetnek, ha felnőttképzési tevékenységnek minősülnek. Az engedélyezési/bejelentési kötelezettség az online formára is vonatkozik. Az online képzésnél is kötelező a szerződés, a FAR-adatszolgáltatás és az igazolás kiállítása.
17 Mik a munkáltatói képzésekre vonatkozó különleges szabályok?
Ha a munkáltató kizárólag saját munkavállalóit képzi (munkáltatói képzés), egyes feltételek alól mentesülhet (pl. képzési program részletei). Azonban a képzési megállapodás és az adatszolgáltatás ekkor is kötelező. A munkáltatói képzés csak a munkakörrel kapcsolatos kompetenciák fejlesztésére irányulhat.
18 Mi az államilag elismert vizsga és hogyan szervezhető meg?
Államilag elismert vizsga: a hatóság által jóváhagyott vizsgaprogram alapján szervezett vizsga. Csak erre felhatalmazott vizsgaszervező szervezetek tarthatnak ilyen vizsgát – a felhatalmazást a hatóság adja meg. Az eredményt az állami nyilvántartásban rögzíteni kell, és az alapján bocsátható ki a bizonyítvány.
19 Milyen feltételei vannak az oktatók alkalmazásának?
Az oktatónak az oktatott témában releváns végzettséggel vagy szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie. Egyes képzéstípusoknál (pl. SKKK képzések) jogszabály határozza meg a minimális képesítési feltételeket. Az oktatók adatait a FAR-ban is rögzíteni kell.
20 Kötelező-e a képzési programot jóváhagyatni?
Engedélyköteles képzéseknél: igen, a programot a hatóság hagyja jóvá az engedélyezési eljárás során. Bejelentésköteles képzéseknél: a program nyilvántartásba vétele elegendő, de a tartalom kötelező elemeit a jogszabály meghatározza. A program lényeges módosítását minden esetben be kell jelenteni.
21 Mi a különbség szakképzés és felnőttképzés között?
A szakképzés a 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) hatálya alá tartozik, és elsősorban a duális rendszert jelenti – tanulók és hallgatók számára. A felnőttképzés a 16 éven felüli felnőttek munkaerőpiaci és személyes fejlesztési célú képzése. Átfedés lehetséges: egyes SKKK képzések mindkét rendszerben elérhetők.
22 Hogyan változott a felnőttképzési rendszer 2020-ban?
A 2020-as reform főbb változásai: megszűnt az OKJ, bevezették az SKKK-t; új engedélyezési és bejelentési rendszer lépett életbe; a FAR kötelező lett minden képzőre; a képzési típusokat újradefiniálták (szakmai, nyelvi, általános); a hatósági ellenőrzés és szankciók szigorodtak.
23 Mire kell figyelni uniós forrásból finanszírozott képzéseknél?
Uniós finanszírozású képzéseknél (pl. ESZA, Helyreállítási Alap) a felnőttképzési törvény kötelező elvárásain túl érvényesülnek az EU szabályok: közbeszerzési kötelezettség (bizonyos értékhatár felett), elszámolhatósági szabályok, külön dokumentációs követelmények. A FAR-adatszolgáltatás és a megőrzési határidők különösen fontosak.
24 Mi a felnőttképzők nyilvántartása és hogyan kerülhet bele egy szervezet?
A Felnőttképzők Nyilvántartása közhiteles, nyilvánosan elérhető elektronikus nyilvántartás, amelyet a Pest Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya vezet. Bejelentéssel (bejelentésköteles képzéshez) vagy engedéllyel (engedélyköteles képzéshez) kerülhet bele egy szervezet. A nyilvántartás nyilvánosan elérhető és ellenőrizhető.
25 Mi kötelező a képzési dokumentáció terén?
Kötelező dokumentumok: képzési napló (jelenléti ívek minden alkalomra); a résztvevők névjegyzéke; képzési szerződések; értékelési lapok, vizsgadokumentáció; kiadott igazolások és tanúsítványok másolata. Megőrzési idő: 5 év a képzés befejezésétől számítva.
26 Kaphatok-e állami támogatást felnőttképzési tevékenységhez?
Igen. A Foglalkoztatási Alapból igényelhető támogatás (pl. munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek képzése). EU-s pályázatokon keresztül (ESZA, RRF) szintén elnyerhető finanszírozás. A támogatás általános feltétele a Felnőttképzők Nyilvántartásában való szereplés.
27 Milyen előírások vonatkoznak a képzési helyszínre?
A helyszínnek meg kell felelnie a képzés jellegének: tűz- és munkavédelmi előírások, akadálymentesség (fogyatékossággal élő résztvevők esetén), technikai felszereltség (pl. IT eszközök). Engedélyköteles képzéseknél a hatóság a helyszínt is vizsgálja az engedélyezés során.
28 Mi a helyzet a coaching és tréning a felnőttképzési jog szempontjából?
A coaching jellemzően NEM esik a felnőttképzési törvény hatálya alá, mert egyéni fejlesztési folyamat, nem szervezett csoportos képzés. A tréning képzési formának minősülhet, ha szervezett, csoportos és fejlesztési célú – ekkor a törvény hatálya alá eshet, és bejelentés/engedély szükséges lehet.
29 Mi kötelező az elállási joggal kapcsolatban?
A fogyasztónak minősülő résztvevőkre a fogyasztóvédelmi szabályok is vonatkoznak: online szerződésnél 14 napos elállási jog áll fenn. Az elállás és felmondás feltételeit a képzési szerződésben kötelező rögzíteni. A résztvevő a törvényi minimumnál kedvezőbb feltételeket is kaphat.
30 Hogyan kezeli a törvény a külföldi képzők magyarországi tevékenységét?
Ha egy külföldi szervezet Magyarországon tart felnőttképzést, be kell tartania a magyar törvényi előírásokat: engedélyezés/bejelentés, FAR-adatszolgáltatás, szerződéskötési kötelezettség. EU-n belüli képzőknél érvényesülhetnek kölcsönös elismerési szabályok, de a magyar hatóságnál való regisztráció általában szükséges.
31 Hogyan adózik a felnőttképzési tevékenység – kell ÁFA-t felszámolni?
Főszabály szerint a felnőttképzés ÁFA-mentes, ha: (1) a tevékenység az Fktv. hatálya alá esik, (2) a képző szerepel a Felnőttképzők Nyilvántartásában, és (3) az engedélyezett vagy bejelentett program keretében zajlik. A nem törvény szerinti képzésekre (pl. nem regisztrált szervező által tartott tréning) az általános 27%-os ÁFA vonatkozhat. Az ÁFA-mentesség nem automatikus – feltétele a jogszerű, nyilvántartott felnőttképzési keretek közötti működés. Adóügyi kérdésekben mindig kérjen könyvelői/adótanácsadói véleményt is!
32 Ha a munkáltató fizeti a képzést, milyen visszafizetési kötelezettség vonatkozhat a munkavállalóra?
A munkáltató és munkavállaló tanulmányi szerződést köthet (Mt. 229. §), amelyben meghatározható, hogy a munkavállaló a képzés díját visszafizeti, ha a munkáltató meghatározta ezt a feltételt (pl. ha X éven belül munkaviszonyt szüntet meg). A visszafizetési kötelezettség időtartama max. 5 év lehet. Tanulmányi szerződés nélkül visszafizetési kötelezettség általában nem keletkezik. Fontos: a tanulmányi szerződés és a képzési szerződés (képzővel kötött) két különböző dokumentum!
33 Mi történik, ha a résztvevő nem fejezi be a képzést – lemorzsolódás esetén mi a teendő?
Ha a résztvevő félbehagyja a képzést, a képzőnek: (1) a lemorzsolódás tényét rögzíteni kell a képzési naplóban és a FAR-ban; (2) a képzési szerződésben rögzített feltételek alapján kell elszámolni a díjjal; (3) részleges igazolást kiadhat a teljesített modulokról/órákról. A jogszerűen megkezdett képzési részt igazolni kell. Ha a résztvevő fogyasztónak minősül, a fogyasztóvédelmi szabályok (elállási jog, arányos díj) is érvényesülnek.
34 Kell-e bejelenteni a GDPR alapján az adatkezelést a felnőttképzésnél?
Igen. A felnőttképző adatkezelőnek minősül a résztvevők adatai tekintetében (név, végzettség, értékelési adatok stb.). A GDPR alapján: (1) adatkezelési tájékoztatót kell adni a résztvevőknek a képzés megkezdésekor; (2) az adatkezelés jogalapja jellemzően a szerződés teljesítése (GDPR 6. cikk (1) b)); (3) a FAR-ba kerülő adatokra az állami adatkezelési előírások is vonatkoznak. A képzési adatokat (5 éves megőrzési kötelezettség) a GDPR szabályai szerint kell kezelni és biztosítani az érintetti jogok gyakorlását.
35 Vonatkoznak-e a törvény előírásai a díjmentes (ingyenes) képzésekre is?
Igen, a törvény hatálya a díjmentességtől független. Ha a szervezett képzési tevékenység egyébként felnőttképzésnek minősül (célcsoport, tartalom, forma szerint), a bejelentési/engedélyezési kötelezettség, a FAR-adatszolgáltatás és a szerződéskötési kötelezettség ingyenes képzésnél is fennáll. Kivétel: ha a munkáltató kizárólag saját munkavállalóit képzi (munkáltatói képzés), egyes könnyítések érvényesülhetnek.
Y2Y Ltd. tanácsadás
Segítünk eligazodni
a felnőttképzési szabályokban
Vállalati tréningprogramok compliance auditja, képzési dokumentáció átnézése, FAR-bejelentés – kérd szakértői segítségünket.